Stressz és gerincbántalmak

Testünk állapotát nagymértékben meghatározza lelkiállapotunk; ezt már biztosan mindannyian tapasztaltuk. Ha jól vagyunk a bőrünkben és pozitívan tekintünk magunkra, az a tartásunkon is meglátszik.

A stressz a szervezet minden pontját támadja és számos betegségben ölthet testet, így akár mozgásszervi betegségek képében is megjelenhet, nem kevés fájdalmat okozva. Amikor pedig a fájdalom okát kutatjuk és nem találunk semmilyen szervi okot, legutolsó ötletként jut eszünkbe, hogy talán a hajszolt életmód eredménye lehet mindez.

A stressz eredetileg egy természetes élettani jelenség, még az állatvilágból örököltük. Vészhelyzetben a stresszhormonok hatására a szervezet készenléti állapotba kerül, hogy amikor szükséges, az élőlény képes legyen menekülni vagy támadni. Ugrásra kész állapotnak nevezhetjük, amikor a törzs izmai megfeszülnek, a szívverés felerősödik, minden érzékszerv maximumon működik.

Ha ezt az állapotot testi reakció követi – például egy üldözött állat menekülni kezd – akkor a szervezet alig károsodik, a stressz ilyenkor életmentő. Problémás, nehéz helyzetekre mi emberek, a mai napig ugyanígy reagálunk, a szervezetünk megpróbál minket ugrásra kész állapotba hozni, hogy túléljünk, épp csak a levezetés marad el. Megéljük a felfokozott stresszes állapotot, de harc vagy menekülés híján a kialakult feszültség megmarad a testben.

Nincs gond, ha viszonylag ritkán találkozunk stresszt kiváltó élethelyzettel, vagy ha mégis, akkor rövid ideig áll fenn az állapot, mert képesek vagyunk kezelni a problémát és könnyen túllépünk rajta. Harag, aggodalom, szomorúság, feszültség mind természetes érzelmek, melyeknek időnként helyük van az életünkben, megvan a maga értelmük és egyébként sem lehet elkerülni őket. Baj akkor lesz, ha a kialakuló stresszhelyzetre nem reagálunk, vagyis az élettani válasz nem teljesedhet ki, mert például elfojtjuk az érzelmeinket vagy nem szűntetjük meg a szenvedést kiváltó okokat.

Ekkor a szervezetet sok káros hatás éri; egy darabig tűri és próbál alkalmazkodni a stresszhez, de mindennek van határa.

Hogyan hat mindez a mozgásszerrendszerre? Az izmok begörcsölnek, nem képesek ellazulni, nyak, hát és derékfájdalom jelentkezik, majd rossz közérzet, kevés alvás. Természetes megoldás a mozgás, hiszen az állatok is mozgással reagálnak a stresszhelyzetre, így feloldva a feszültséget. A mindennapi életben számunkra is ez lehet a leggyorsabb, legegyszerűbb megoldás.

Kutatások során megfigyelték, hogy depressziós embereknél gyakori a hát és nyakfájás: nem tudják feldolgozni a lelki fájdalmat, így a rossz lelkiállapot állandósult testi diszkomfort képében velük marad. A testi fájdalom idővel még jobban megbetegíti a pszichét, így a kör bezárul.

Ha sok rajtunk a teher, szó szerint a vállunkat nyomja; a félelem, a folytonos küzdelem súlya alatt összegörnyedünk, hátfájásunk lesz, a sok munkától leszakad a derekunk… Nem véletlen, hogy manapság gyakoriak ezek a tünetek, a fájdalom okaként pedig nagyon gyakran a stresszes életmód felelős.

A rendszeres mozgás oldja a test izmainak feszültségét, a mozgással szinkronban végzett mély légzés megnyugtat. A gyakorlatokra koncentrálva kizárjuk a külvilágot, a problémák eltűnnek. Stresszlevezetésre bármilyen mozgásfajtát választhatunk, amihez csak kedvünk van, a lényeg a rendszeresség.

A kínai gerinctorna több szempont alapján is jó választás, mivel a fentieken túl elmondható, hogy hatékonyan és szisztematikusan mozgatja meg a gerinc teljes szakaszát, így segíthet a hát, nyak és derékfájás leküzdésében. Nyugodt tempója, a légzés és mozgás összhangja pedig jó hatással lesz lelkiállapotunkra is.